dr. Polt Péter Úrnak, a Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészének, Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! A Magyar Köztársaság Alkotmányának 51. §. (3) bekezdése az alábbiakat rögzíti: "Az ügyészség közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki megtartsa a törvényeket. Törvénysértés esetén - törvényben meghatározott esetekben és módon - fellép a törvényesség védelmében." Fenti rendelkezésből következően az ügyészségnek kötelessége minden időben és mindenkivel szemben fellépni akkor, ha bűncselekmény elkövetésének alapos gyanújáról - akár hivatalból is - tudomást szerez. A "törvény előtti egyenlőség" alkotmányos jogelv, amely nemcsak a személyeknek a bíróság előtti egyenlő elbánáshoz való jogosultságát jelenti, de jelenti egyúttal azt is, hogy a törvényi előírások betartása minden személyre egyaránt kötelező. A Magyar Köztársaság Alkotmánya a törvények betartatása tekintetében nem tesz különbséget állampolgár és állampolgár között a tekintetben, hogy a törvényt megszegő egy egyszerű lakatos, vagy éppen a Magyar Köztársaság miniszterelnöke. Az Alkotmányhoz igazodó rendelkezéseket tartalmaz a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény praembuluma is, amelynek 2. §-a konkrétan kimondja: "Az ügyész kellő időben köteles megtenni a törvényben meghatározott intézkedéseket, ha a Magyar Köztársaság törvényeit bármilyen módon megsértik és a törvénysértés megszüntetésére hivatott szerv az Alkotmányban, törvényben és más jogszabályban vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközében meghatározott kötelezettsége ellenére a szükséges intézkedést nem teszi meg, illetőleg, ha a törvénysértésből eredő jogsérelem elhárítása érdekében azonnali ügyészi intézkedésre van szükség." A hivatalbóli eljárás kötelezettségét rója az ügyészségre a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 6. § (1) bekezdése is. "A bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége, hogy az e törvényben megállapított feltételek esetén a büntetőeljárást megindítsa, illetőleg az eljárást lefolytassa." E rendelkezések egyértelművé teszik számunkra, hogy - végső soron - a Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészének hivatalból utasítania kellett volna az illetékes nyomozó hatóságot arra, hogy indítson vizsgálatot Gyurcsány Ferenc, Budapest, II. kerület Szemlőhegy u. 42. szám alatti lakossal szemben annak tisztázása érdekében, hogy a Magyar Nemzet c. napilapban közzétett ügyekben elkövettek-e az érintettek bűncselekményt. Tudomásunk szerint dr. Deutsch-Für Tamás országgyűlési képviselő bejelentéssel élt a Fittelina Kft. ügyében, míg a Nomentana Kft. ügyében a napokban dr. Répássy Róbert országgyűlési képviselő intézett Önhöz interpellációt. Tisztában vagyunk azzal, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény büntethetőséget megszüntető okként kezeli a büntethetőség elévülését, amelyet a Btk. 33-35. §-ai rendeznek. Nem vitás, hogy a Magyar Nemzet c. napilap által felvillantott, több mint kétséges gazdasági, és - cégügyek kezdete évekkel ezelőttre nyúlik vissza, annak megállapításához azonban, hogy e vélhetőleg jogellenes cselekmény-sorozat mely Btk.-beli törvényi tényállásokat meríti ki, csak egy rendkívül széleskörű, alapos nyomozás után lehet eljutni. Ahhoz, hogy az ügyészség jogilag megalapozott döntést hozzon Gyurcsány Ferenc, Budapest, II. Szemlőhegy u. 42. szám alatti lakos és ismeretlen társaival szemben, legelőször is el kell rendelnie a nyomozást. A Magyar Nemzet c. napilap által leközölt cikksorozatok, a megjelentetett okiratmásolatok egyértelműen bűncselekmény(ek) elkövetésének alapos gyanújára engednek következtetni, ezért a Legfőbb Ügyésznek kötelessége a nyomozás elrendeléséről döntést hozni. Csak a nyomozás lefolytatása után lesz az ügyészség abban a helyzetben, hogy megállapítsa: követettek-e el bűncselekményt, ha igen, akkor milyen bűncselekményekről van szó, kik követték el ezeket a bűncselekményeket, e cselekmények milyen büntetési tétel alá esnek, mely időpontban vált befejezetté az elkövetési magatartás ... stb. és csak ezen tények tisztázása után lehet kitérni annak vizsgálatára, szó lehet-e a büntethetőség elévüléséről, avagy ez kizárható. A fentiek miatt felszólítjuk T. Legfőbb Ügyész Urat, hogy az Alkotmányban és más jogszabályokban rögzített kötelességét teljesítve, haladéktalanul utasítsa az illetékes szervet a nyomozás elrendelésére Gyurcsány Ferenc és más ismeretlen tettesek ellen a Btk. 274. §. (1) bekezdés szerinti, de a Btk. 275. §. (1) bek.szerint minősülő közokirathamisitás büntette miatt. Alapos lehet a gyanú ugyanis arra nézve, hogy Gyurcsány Ferenc, mint a nem létező Nomentana Kft. ügyvezető igazgatója különféle állami tulajdonban volt ingatlanok tulajdonjogának megszerzése érdekében, az arra illetékes állami szervek dolgozóit (akkori Miniszterelnöki Hivatal, Fővárosi Kerületek és más körzeti földhivatalok munkatársai) félrevezetve, vagy velük összejátszva az ingatlan-nyilvántartás, mint közokirat számára hamis adatokat szolgáltatott. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló, 1993. és 1995. között hatályos rendelkezések (többször módosított 1972. évi 31. sz. tvr. az és annak végrehajtására kiadott FM, illetve MéM rendelet) értelmében ingatlan tulajdonjogának átruházásához, ha a vevő gazdasági társaság volt, annak valós statisztikai számjeleit az adásvételi szerződésben fel kellett tüntetni és azt szabályszerűen (vagyis cégszerűen, azaz a cégjegyzéssel azonos módon) aláírni. Ugyancsak vizsgálandó, mégpedig büntetőjogi szempontból, hogy milyen tartalmú okiratokkal alátámasztottan kötött adásvételi, majd bérleti szerződést a Szalay utcai, valamint a balatonöszödi ingatlanok adásvételére az akkori Miniszterelnöki Hivatal a nem létező Nomentana Kft-vel. E körben az érintettek részéről felvetődhet a Btk. 288. §. szerinti jogosulatlan gazdaság előny megszerzése bűntettének alapos gyanúja mellett, esetleg több egyéb bűncselekményt megvalósító magatartás is. A MEH ugyanis kezelője volt a rábízott állami vagyontárgyaknak, ezért a Btk. 319. §. (3) bekezdés c.) pontja szerint minősülő hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja is felmerülhet az adásvétel-bérletben közreműködő köztisztviselők részéről. Hasonlóan csak körültekintő nyomozással tisztázható, hogy a II. ker. Szemlőhegy u. 42. szám alatt található ingatlanon, vélhetőleg e célból alapított Fittelina Kft. beruházásában megvalósított uszoda és liftépítés, csillár lízingelés ... jogszerű magatartás-e, ha pedig jogellenes, akkor a Btk. mely szakaszába ütköző bűncselekményt valósit meg az ismeretlen gyanúsított. A Magyar Nemzet c. napilap értesülései szerint a Fittelina Kft. más gazdasági tevékenységet nem folytatott, ezért alappal gondolhatunk arra, hogy a Gyurcsány-Dobrev házaspár a Fittelina Kft-t annak érdekében alapította, hogy az építkezés költségeit növelő 25 %-os általános forgalmi adót a magyar államtól visszaigényelhessék. Ha és amennyiben ez a feltevés - természetesen csak nyomozás lefolytatását követően - alátámasztást nyer, felvetődik, hogy a házaspár magatartása a Btk. 318. §. (1) bekezdésbe ütköző csalás bűntettét kimeríti-e, amely magatartás minősítése a visszaigényelt általános forgalmi adó összegétől függ. Ugyancsak az ügyészségnek kötelessége kideríteni: a Budapest, II. Szemlőhegy u. 42. szám alatti társasház tulajdonosainak milyen, személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség alá eső vagyongyarapodása következett be az ingatlan értékének növekedésével és ezt a növekményt kellő időben bevallották-e és utána megfizették-e a személyi jövedelemadót. Ha és amennyiben ez nem történt meg, vizsgálandó, hogy az érintettek e magatartásukkal megvalósították-e a Btk. 310. §-ba ütköző adócsalás vétségét, illetve bűntettét. A fentieket összefoglalva, alulírottak, mint a Magyar Köztársaságban állampolgársággal rendelkező magánszemélyek, élve az Alkotmány 64.§-ban rögzített jogunkkal, felszólítjuk Önt, hogy haladéktalanul utasítsa a nyomozás elrendelésére az arra köteles ügyészi szerveket Gyurcsány Ferenc és más ismeretlen tettesekkel szemben különféle bűncselekmények elkövetésének alapos gyanúja miatt. Ha és amennyiben a nyomozás elrendelésével további késedelembe esnek, azt kell megtapasztalnunk: a Magyar Köztársaság Alkotmányában rögzített azon szigorú jogi követelmény, mely szerint az államhatalmi ágak a Magyar Köztársaságban egymástól függetlenül működnek, egész egyszerűen nem igaz. Ebből pedig egyenesen azt a következtetést kell levonnunk, hogy az állam a büntető igényét csak a védtelen polgáraival szemben érvényesíti, míg egyes politikai kiváltságosok bármit megtehetnek következmények nélkül. Hogy feltevésünk sajnos közelit a valósághoz, annak bizonyságául T. Legfőbb Ügyész Úr figyelmébe ajánljuk a Bírósági Határozatok Tárának (BH.) 2006/1. számának 15. oldalán megjelent és Sz.H. terhelt életét megkeserítő jogesetet. A Legfelsőbb Bíróság a Legf. Bír. Bfv. I. 591/2004. számú végzése tett pontot egy hosszú évek során meghurcolt egyszerű és kevésbé szerencsés honfitársunk, Sz. H. terhelt életének felejthetetlen szakaszára. Tájékoztatjuk T. Legfőbb Ügyész Urat, hogy jelen panasz beadványunkat e-mailban egyidejűleg megküldjük dr. Sólyom László Köztársasági Elnök Úrnak, dr. Szili Katalinnak, az Országgyűlés Elnök asszonyának, dr. Bihari Mihály Úrnak, az Alkotmánybíróság Elnökének, Kiss Péternek, a MEH-t vezető miniszternek, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Elnökének, valamennyi bíróság elnökéhez, az állampolgári jogok országgyűlési biztosához, valamennyi országgyűlési képviselőhöz, az Országos Ügyvédi Kamara Elnökének, valamennyi ügyvédi kamara elnökének, a MTI-hoz, valamennyi elektronikus médiához (televízió, rádió), írott és elektronikus sajtótermékhez. Nagyon bízunk, mi több: hiszünk T. Legfőbb Ügyész Úr és a tájékoztatott intézmények vezetőinek felelősségtudatában, a nép által rájuk ruházott hatalom szerinti jogkörük és kötelességük teljesítésében. 2006.02.01. Tisztelettel: Civilek a Választásért http://valasztok.lapja.hu